Az interneten, újságokban és a TV-ben egyre többet találkozunk a THM és az EBKM kifejezésekkel. De mit is jelentenek ezek a rövidítések?

A THM (Teljes Hiteldíj Mutató) hiteleknél került bevezetésre, ami egy mutatószám. Ahogy a megnevezésből is kitűnik a hitel után összes fizetendő díjat (úgymint ügyleti kamatot, díjat, jutalékot), továbbá a kölcsönhöz tartozó szolgáltatások költségeit tartalmazza.
A szolgáltatások esetében az előre ismert díjak kerülnek felszámításra, ezek legtöbbször az értékbecslés költsége, helyszíni szemle, Földhivatal részére fizetendő eljárási díjak, valamint a bankszámla és biztosítási díj. 
A THM számításánál nem vehető figyelembe: A futamidő hosszabbítás költségét, késedelmi kamatot, közjegyzői költséget és rendelkezésre tartási jutalékot.

A THM esetében további előírás (a fair banki szabályok szerint), hogy hitelkártya és folyószáma hitelkeret esetében a maximális THM nem lehet magasabb, mint a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértéke. (Jelenleg 0,90+39, azaz 39,90%). A személyi kölcsönök és jelzáloghitelek esetében a maximális THM nem lehet magasabb, mint a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértéke. (Jelenleg 0,90+24, azaz 24,90%).

A JTM (Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató) 2015. január 1-től alkalmazzák. A mutatószám lényege, az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányban korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket. Ez a lakosságnak, a hitelintézetnek és az államnak is érdeke. Ugyanis az ügyfél nem "úszik el" az adósságban, a bankok kevesebb bedőlt hitellel fognak rendelkezni, mivel van egy határ, ami után már egyik ügyfél sem kaphat kölcsönt. Ez ellenőrzésre kerül bírálat során a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) adatbázison keresztül, itt minden hitel nyilvántartásra kerül. Az állam részéről is előnyös, mert csak igazolt (pl.: NAV vagy munkáltatói igazolás) jövedelem számítható be. így aki hitelt szeretne felvenni be kell jelentenie a jövedelmét. 

A JTM a következő képlet alapján számítható ki:

A JTM korlátokat a következő ábra tartalmazza:

Az EBKM (Egységes betéti kamatmutató) célja az egyes hitelintézeti betéti termékeket össze tudjuk hasonlítani. Miért van rá szükségünk? A betétre nem csak kamat jár, hanem a kezeléséért a hitelintézetek különböző díjakat, jutalékokat is felszámolhat. Ezek csökkentik a betét hozamát, azaz kisebb lesz a kamat mértéke. A mutató nem tökéletes, ugyanis nem tartalmaz készpénzfelvételi költség mértékét vagy az utalás költségét, sem a kamatadó mértékét. Azonban egy valósabb képet mutat a betétek összehasonlításához az ügyfelek részére.

Az utóbbi két évben igen jelentős az inflációt (~3%) meghaladó hozamot értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak.

Aki hosszú távra tervez érdemes ezt a megtakarítási formát választania. A másik két befektetési lehetőséggel (TBSZ és NYESZ) szemben itt a pénztárnál portfóliót kell választanunk, amibe a pénzünket befektetik. Nem kell nekünk folyamatosan figyelni az árfolyamokat, tőzsdét, sem a pénz mozgatásával foglalkozni.

Amennyiben meg találtuk a megfelelő pénztárt ki kell választanunk a számunka ideális portfóliót. Érdemes tudni, hogy a portfóliót menet közben is módosíthatjuk a legtöbb szolgáltató esetében. Többségben 3-5 portfóliótípust különböztetnek meg, elsősorban kockázat szerinti besorolás alapján.

A főbb kategóriák:

• A legalacsonyabb kategóriában döntően hazai és nemzetközi állampapírok szerepelnek. Itt az árfolyamkockázat minimális, közel azonos hozamot termel. Az Aranykor Csendes portfóliója például 70-100%-ban tartalmaz hazai és nemzetközi állampapírokat.
• A közepes portfóliónál még mindig jelentős az állampapír részaránya (50-80%), de kisebb részben hazai és nemzetközi részvényekben és befektetési alapokba fektetnek. Ebbe a kategóriába tartozik az Erste Bank Bázis portfóliója, ami ~70%-ban állampapírt, 18,5%-ban részvényt tartalmaz.
• A nagy kockázatú portfóliók esetében az állampapír részaránya elenyésző (0-20%). Elsősorban tőzsdei részvényekbe fektetnek. Ezt a portfóliót hosszú távon (20-30 év) érdemes választani, ugyanis jelentős az árfolyamkockázat. Ebbe a kategóriába tartozik az OTP Dinamikus portfóliója az 90%-ban részvényt tartalmaz.

Amennyiben szeretnénk kivenni a pénzünket, úgynevezett „feltörés” keretében tehetjük ezt meg. Ennek azonban ára van, ha 10 évnél rövidebb lekötési időben veszünk ki tőkét vagy hozamot adó és járulékfizetési kötelezettségünk adódik. Az önkéntes pénztári hozam tíz év után vehető ki adó- és járulékmentesen.

Amennyiben pénzre van szükségünk a legtöbb szolgáltató kínál alternatív lehetőségeket.

• Ilyen lehet a tagi kölcsön, ami 3 éves tagsági viszony után igényelhető. A kölcsön esetében a felvehető összeget a pénztárnál elhelyezett összeg után határozzák meg. A kamat mértéke maximum jegybanki alapkamat + 5% lehet.
• Fedezetként is bevonható hitelhez a várakozási idő (10 év) letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után az összegyűjtött pénzösszeg.