2020. január 1-je után jelentősen szigorodik az energiahatékonysági rendelet. Az ezt követően kiadott használatbavételi engedély feltétele legalább „közel nulla energiaigényű” szint elérése. Azzal viszont számolni lehet, a jelenlegi vírusjárvány és az építőipari tendenciák miatt a folyamatban lévő és az új építkezések teljes időtartalma megnőhet.
Az épületek energetikai előírásait a 7/2006 (V.24) TNM rendelet tartalmazza. 2020. december 31-ét követően használatba vételre kerülő új lakóépületek, valamint társasházi lakások használatát az építésügyi hatóság csak akkor engedélyezi, ha azok megfelelnek a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Az ebben foglalt követelményszint jelentősen szigorúbb a jelenleg hatályban lévő előírásoknál. Továbbá az épület energiaigényét az összesített energetikai mérethez viszonyítva legalább 25%-a megújuló erőforrásból kell, hogy származzon. Abban az esetben, ha 2020 év végéig nem kapnak használatbavételi engedélyt, akkor már a szigorúbb követelményszintnek kell megfelelnie az épületnek. Érdemes megemlíteni, a szigorítás a felújítást és a bővítést is érinti.
A BB (közel nulla energiaigényű szint) besorolás alap feltételei:
- megújuló energiaforrás alkalmazása (pl.: fatüzelésű kazán, napelem)
- nagy méretű hőszigetelés használata
- kis energia fogyasztás (elősegíti a délre tájolt üvegezés)
- lakás esetében az épületnek kell megfelelnie a BB besorolásnak
A kivitelezés során az alábbiakra érdemes figyelni:
Hőszigetelés területén falat és a tetőfödémet célszerű szigetelni. A legelterjedtebb típusa az ásványgyapot és a polisztirol hőszigetelés. Ideális vastagsága 16-30 cm. Alternatív megoldás lehet újrahasznosított papír, len, kender vagy gyapot. A nyílászárókra áttérve a háromrétegű ablaküvegezés beépítése nem feltétlenül szükséges. Megjegyezhetjük, hogy a déli oldalon alkalmazott háromrétegű üvegréteg hátrányosan befolyásolja az épület megújuló-energia hasznosításának mértékét.
Hazánk adottságaiból adódóan a talajban található vizekre is építhetünk, a hőszivattyú kiváló megoldás lehet. Bár kivitelezése igen drága, viszont remek a költséghatékonysága. A téli fűtés és a nyári hűtés is megoldható vele.
Még igen hasznos lehet a napelemmel is számolni. Az elmúlt időszakban nagyot ugrott a hatékonyságuk. A napsütéses órák száma Magyarországon igen magas, főleg az ország déli részén.
A fentieken kívül alkalmas lehet még a biomassza kazán, naptér építése (azaz téli kert), napkollektor vagy földcső épületünk kiépítésére. A fentiekben felsorolt megoldásokat nem kell egyszerre alkalmazni, elegendő egy-egy megújuló erőforrásra építeni.
Ehhez kapcsolódóan támogatást nyújt az Állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Kedvezményes hitelt vehetnek igénybe az építkezni, felújítani és bővíteni akarók. Azzal számolnak, hogy a korszerűsítést követően akár 30%-kal csökkenhet a rezsire fordított költség egy átlagos családi ház esetében. (Beleszámítva az esetleges kölcsön törlesztését, ami a visszafizetést követően még nagyobb mértékű csökkenés lehet.)
Ezen felül további kedvezményes forrás is igényelhető, amit egy következő bejegyzésben járok körül.
