Egyre több helyen olvasni az idei év egyik várt állami lakáscélú támogatásáról, azaz a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról (518/2020. (XI. 25)). A rendelet alapján vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek az igénylők. 

Támogatásra jogosult, aki legalább egy gyermeket váró (12. hetet betöltött magzat) vagy nevelő egy lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen. Itt megemlítendő, hogy különélő szülők 50-50 százalékban igényelhetik. 

A támogatás mértéke maximum 3 millió Ft lehet. Azzal a kikötéssel, hogy a teljes beruházás 50 százalékát támogatják. Anyag költségre, valamint munkadíja 50-50 százalékban fordítható. Számokban ez mit jelent? Ahhoz, hogy a teljes összeget le tudjuk hívni, legalább 6 millió Ft összegben kell felújítani. Ebből 3 millió Ft önerő, a maradék 3 millió Ft támogatás. 

A támogatás az alábbiakra fordítható:

• víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-, közmű szolgáltatás bevezetése, illetve a belső hálózatnak kialakítása vagy cseréje
• fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel
• az épület szigetelése, ideértve a lábazat szigetelés, hő-, hang-, illetve víz-szigetelési munkálatok
• külső nyílászárók cseréje, redőny, árnyékoló, illetve párkányok kialakítása vagy felújítása fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cserélése 
• tetőszerkezet felújítása vagy szigetelése 
• égéstermék elvezető építése korszerűsítése 
• megújuló energiaforrásokra alapuló rendszer kialakítása

Abban az esetben, ha már megterveztük a felújítást és támogatást is igénybe akarunk venni elérkezünk az igényléséhez. Itt jön a bökkenő, ugyanis a támogatást az építkezést követően és a számlák kifizetése után 60 napon belül kapjuk meg. Azaz a teljes összegnek a rendelkezésünkre kell állnia vagy hitelt kell igénybe vennünk ehhez. 

A támogatás legkésőbb 2022 december 31.-ig igényelhető. A támogatás igénylését közvetlenül a Magyar Államkincstárnál kell kezdeményezni. Amire érdemes figyelni 2021 január 1.-jét követően megkötött vállalkozói szerződésekre vonatkozik a támogatás, azt megelőzően szerződöttek nem vehetők számításba. 

A támogatáshoz kapcsolódhat kedvezményes otthon feltárási kölcsön, amit várhatóan 2021. február 1.-től lehet elérni. Addigra vélhetően a kérdéses részek is tisztázásra kerülnek. 

2020. január 1-je után jelentősen szigorodik az energiahatékonysági rendelet. Az ezt követően kiadott használatbavételi engedély feltétele legalább „közel nulla energiaigényű” szint elérése. Azzal viszont számolni lehet, a jelenlegi vírusjárvány és az építőipari tendenciák miatt a folyamatban lévő és az új építkezések teljes időtartalma megnőhet.

Az épületek energetikai előírásait a 7/2006 (V.24) TNM rendelet tartalmazza. 2020. december 31-ét követően használatba vételre kerülő új lakóépületek, valamint társasházi lakások használatát az építésügyi hatóság csak akkor engedélyezi, ha azok megfelelnek a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Az ebben foglalt követelményszint jelentősen szigorúbb a jelenleg hatályban lévő előírásoknál. Továbbá az épület energiaigényét az összesített energetikai mérethez viszonyítva legalább 25%-a megújuló erőforrásból kell, hogy származzon. Abban az esetben, ha 2020 év végéig nem kapnak használatbavételi engedélyt, akkor már a szigorúbb követelményszintnek kell megfelelnie az épületnek. Érdemes megemlíteni, a szigorítás a felújítást és a bővítést is érinti.

A BB (közel nulla energiaigényű szint) besorolás alap feltételei:

• megújuló energiaforrás alkalmazása (pl.: fatüzelésű kazán, napelem)
• nagy méretű hőszigetelés használata
• kis energia fogyasztás (elősegíti a délre tájolt üvegezés)
• lakás esetében az épületnek kell megfelelnie a BB besorolásnak

A kivitelezés során az alábbiakra érdemes figyelni:

Hőszigetelés területén falat és a tetőfödémet célszerű szigetelni. A legelterjedtebb típusa az ásványgyapot és a polisztirol hőszigetelés. Ideális vastagsága 16-30 cm. Alternatív megoldás lehet újrahasznosított papír, len, kender vagy gyapot. A nyílászárókra áttérve a háromrétegű ablaküvegezés beépítése nem feltétlenül szükséges. Megjegyezhetjük, hogy a déli oldalon alkalmazott háromrétegű üvegréteg hátrányosan befolyásolja az épület megújuló-energia hasznosításának mértékét.

Hazánk adottságaiból adódóan a talajban található vizekre is építhetünk, a hőszivattyú kiváló megoldás lehet. Bár kivitelezése igen drága, viszont remek a költséghatékonysága. A téli fűtés és a nyári hűtés is megoldható vele.

Még igen hasznos lehet a napelemmel is számolni. Az elmúlt időszakban nagyot ugrott a hatékonyságuk. A napsütéses órák száma Magyarországon igen magas, főleg az ország déli részén.

A fentieken kívül alkalmas lehet még a biomassza kazán, naptér építése (azaz téli kert), napkollektor vagy földcső épületünk kiépítésére. A fentiekben felsorolt megoldásokat nem kell egyszerre alkalmazni, elegendő egy-egy megújuló erőforrásra építeni.

Ehhez kapcsolódóan támogatást nyújt az Állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Kedvezményes hitelt vehetnek igénybe az építkezni, felújítani és bővíteni akarók. Azzal számolnak, hogy a korszerűsítést követően akár 30%-kal csökkenhet a rezsire fordított költség egy átlagos családi ház esetében. (Beleszámítva az esetleges kölcsön törlesztését, ami a visszafizetést követően még nagyobb mértékű csökkenés lehet.)

Ezen felül további kedvezményes forrás is igényelhető, amit egy következő bejegyzésben járok körül.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak átvészelésére, létrehozta a Növekedési Hitelprogram (NHP) új szakaszát, az NHP Hajrát. A hitelkonstrukció egyre több banknál elérhető. Viszont miben tér el az eddigi NHP-s termékekben és miben jobb? Ezekről fogok írni a következőkben.

Mik a program feltételei? Kik igényelhetik, milyen hitelcélokra és egyáltalán hol lehet elérni? 

Az MNB tájékoztatás alapján hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál igényelhető, a teljes lehívható keret 1500 milliárd forintnyi, maximum 2,5 %-os fix kamatozású, forint alapú, mindez szélesebb körben felhasználható termék. A bevezetés célja a koronavírus gazdasági hatásainak átvészelése, a kkv-k megerősödése, valamint további növekedése.

Igénylés cél lehet:

• beruházás, fejleszt és finanszírozás
• használt és új tárgyi eszköz beszerzése
• lízing
• személygépkocsi (csak akkor, ha személyszállítás a főtevékenysége 2020. január 1-től)
• forgóeszköz finanszírozás (szállító, készlet, vagy akár munkabér)
• hitelkiváltás
• cégfelvásárlás finanszírozás

Fontos csak olyan eszköz vásárolható, ami a vállalkozás üzleti tevékenységét szolgálja.

Meg kell említeni, hogy hitelkiváltásnál más hitelét nem válthatjuk ki, valamint 2020. január 1.-je előtti kölcsönügyletnek kell lennie. (Kivételt képeznek ez alól az NHP hitelek)

Az igényelhető hitelösszeg minimális összege 1 millió forint. Ezzel a mikro-vállalkozások forráshoz jutását is elősegítik. Maximuma 20 milliárd forint.

A fizetendő kamat maximum fix 2,5%, ami megegyezik az eddigi NHP hitelekével. Viszont a bankok szemszögéből kedvezőbb, ez a konstrukció, mivel 4% kamattámogatást kapnak a hitelekhez. (Mindez a bank nyeresége, mivel összességében max. 6,5%-ból a vállalkozásoknak max. 2,5%-ot kell megfizetniük, a maradék 4%-ot az MNB fizeti meg.)

Az eddigi megszokott NHP futamidő hosszát megnövelték a duplájára. A futamidő minimum 13, maximum 240 hónap.

Kik igényelhetik?

• belföldi gazdasági társaságok
• egyéni vállalkozók
• egyéni cégek
• őstermelők
• családi gazdálkodók
• szövetkezetek

Annak érdekében, hogy az ügyfelek minél hamarabb a kölcsönhöz jussanak, a bankoknak a hitelbírálati döntést az ehhez szükséges információk rendelkezésre állását követő két héten belül kell meghozniuk. Ezt követően történhet az összeg folyósítása.

A legjobb feltételeket úgy érhetjük el, ha egyszerre több hitelintézethez nyújtjuk be hiteligényünket. Ez nem kis energiával és időbefektetéssel járhat, viszont akár jelentős kamatköltséget is megtakaríthatunk a futamidő alatt.

A legtöbb nagy hitelintézetnél már igényelhető, köztük a K&H Bank, OTP Bank, Takarékbank, MKB, vagy a Budapest Banknál is.

A fenti leírás nem teljeskötű, egy-egy részletét emeli ki a konstrukciónak, ami alapján el lehet indulni. A részletes feltételekért érdemes tájékozódni a hitelintézeteknél. Előfordulhat, hogy más-más egyedi előírásokkal találkozunk.

Egyéni szinten nem tudjuk befolyásolni a teljes gazdaságot, ezzel szemben a saját pénzügyeinket kordában tarthatjuk. A következőkben bemutatok három lehetőséget amit alkalmazhatunk a koronavírus idején. 

1. Készítsük el a heti/havi büdzsénket

 Sokat segíthet, ha vezetjük a kiadásainkat és a bevételeinket. Ezzel képet kaphatunk, hogy az egyes dolgokra mennyit költünk. Ennek köszönhetően megtudhatjuk, hol tudunk lefaragni, ha szükséges. Érdemes a kiadásokat kategorizálni, úgymint fix, extra kiadások és megtakarítás.
A fix költségek azokat a kiadásokat takarják, amit minden hónapban, ciklikusan ki kell fizetnünk, úgymint a lakbér, közüzemi számlák, élelmiszer, stb.. A legtöbb személyes pénzügyekkel foglalkozó szakember szerint a havi megtakarítás rész a jövedelmünk 10-20% legyen. Ebből már megfelelő tőkét tudunk kialakítani az esetleges hirtelen jött kiadásokra. Az extra alatt a szórakozásra, kikapcsolódásra szánt összeget kell meghatároznunk. Ezzel is számoljunk, mert kell hogy éljünk is. Viszont ne akarjunk a ló túlsó oldalára se kerülni. Pár hétvégi vagy délutáni sörözés/kávézás jelentős összegeket felemészthet. Bár meg kell jegyezni, hogy most a járvány ideje alatt nem tudunk eljárni ezekre a helyekre (sörözők, kávézók, mozik zárva vannak), ezzel jelentős összegeket is megspórolhatunk magunknak. 

2. Ne felejtsük el, hogy van hitelünk! 

Ha bármilyen hitellel (személyi, lakás vagy hitelkártya) rendelkezünk, bár a moratórium alatt mentesülhetünk a fizetése alól, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell majd visszafizetnünk. Az erre szánt összeget nem érdemes elszórni felesleges dolgokra. Aki megteheti annak érdemes nyilatkoznia és tovább fizetnie, ezzel kevesebb kamat halmozódik fel a futamidő alatt. Itt érdemes megjegyezni, amennyiben időközben mégsem tudjuk valami miatt fizetni újra élhetünk a moratórium adta lehetőséggel. A hitelkártya költekezéseinket próbáljuk kordában tartani. 

3. Fontos a kommunikáció, egyeztessük 

A lakbértől a közüzemi számlák fizetésén át a lízing törlesztő részletig mindent érdemes átbeszélni, ha problémánk adódik a fizetésével. Mindannyian hasonló helyzetben vagyunk, most törekedni kell a win-win szituációkra. Ami biztos, ha már a baj közepén próbálunk megoldást találni, már lehet csak nemleges választ fogunk kapni. Érdemes előre gondolkodni és egy kompromisszumos megoldást kitalálni a fentiek megoldására. Ezzel mindenki nyerhet. A magánpénzügyekről senki nem szeret beszélni, de most ennek is itt az ideje.

Forrás: https://thriveglobal.com/stories/3-ways-to-coronavirus-proof-your-money

A koronavírus-járványra reagálva az idén év végéig meghirdetett törlesztési moratórium (az az fizetési halasztás) a 2020. március 18-ig folyósított hitel- és kölcsönszerződésekre, valamint pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik. Viszont a hitelkártyákra vonatkozó elszámolás még mindig nem tisztult le. Az elmúlt napokban több cikk is megjelent ezzel kapcsolatban, ennek összegzését akarom most összeszedni, így segíteni a könnyebb áttekintést.

Le kell szögezni, a hitelkártyákra és a folyószámlahitelekre is érvényes a koronavírus-járvány miatt kihirdetett hitelmoratórium. Viszont mindkét esetben, különösen a hitelkártyáknál, célszerű az eredeti esedékességkor fizetni olvasható a Világgazdaság cikkében, ahol a Pénzügyminisztériumot kérdezték. Ez azért különösen fontos, mivel a kamatplafont, a hitelkártya-tartozások esetében az alapkamat plusz 39 %– jelenleg 39,9 % – maximálja a kártyakibocsátók által alkalmazható kamatot. Mindez azért van így, mivel a hitelkártya speciális hitelterméknek minősül.

De hogyan tehetjük ezt meg most?

Bankonként eltérő módon lehet nyilatkozatot kitölteni, személyesen fiókban (bár ezt célszerű elkerülni a járvány miatt, erre van alternatíva is), telefonon, postai úton, valamint a netbank felületen.

Az mfor.hu írása szerint az OTP Bank esetében a jelenlegi hónapban a hitelkártyával rendelkezőknek minden esetben átutalással tudják rendezni tartozásukat. Ezt követő ciklustól pedig, amennyiben nyilatkoztak, a megszokott módon be fogják szedni tartós megbízással a megfelelő összeget.

A tapasztalatok szerint az Erste Bank esetében a netbank felületre belépve egyből egy felugró ablak fogadja az ügyfeleket. Itt egyből meg is tehetik a nyilatkozatot. Bár itt is elérhető egyéb formában a nyilatkozási lehetőség.

A Takarékbank is levélben/e-mail-ban tájékoztatott a lehetséges módokról. A honlapjukról letölthető a formanyomtatvány, amit kitöltve postai úton, e-mail-ban, személyesen postafiókban lehet leadni, valamint telefonon is lehet nyilatkozatot tenni.

Miért érdemes ennél a hiteltípusnál törleszteni?

A moratórium fizetési haladékot nyújt, nem pedig eltörli a tartozást vagy a kamatot. Attól, hogy nem kell fizetni, felszámítják (bár nem tőkésíthetik, így nem fizetünk kamatos kamatot) azt és a határidő lejártakor kell megfizetnünk. És mivel, ahogy fentebb is említettem, ez a legmagasabb kamattal bíró hiteltípus igen jelentős kamatköltséget halmozhatunk fel az év végéig. (Bár a Kormány ezt a határidőt akár meg is hosszabbíthatja.)

A Világgazdaság számításokkal is alátámasztotta, ami az MNB adataival számol. 2019-es évben az egy kártyára jutó havi vásárlások értéke 52.000 Ft volt, bár nagy a szórás a felhasználásban. Mindezek alapján az átlagos költésre kilenc hónap alatt 15 500–18 000 Ft megfizetendő kamat halmozódik fel.

A fenti leírás nem teljeskörű, egy rövid összefoglalás, ami a hitelkártyákat érinti, érdemes egyeztetni a bankunkkal. Megéri, mert ha nem megfelelően járunk el akár jelentős kamatterhet vehetünk magunkra.

Az idei évben elmúlt a varázsa a virtuális devizáknak. Az eddigi tendenciával ellentétben 2018-ra szinte megfeleződött a nagyobb kriptovaluták értéke. Az ethereum értéke a januári 1250 dollárról 256 dollárra esett vissza, ez közel 80%-os süllyedés. A legismertebb kriptovaluta, a bitcoin árfolyama is 6000 dollár alá kúszott augusztus végére. Ami szintén jelentős visszaesés a 2017-es 20.000 dolláros rekordszinthez nézve. Szakértők szerint a kisebb kriptovaluták még ennél is nagyobb értékvesztésnek vannak kitéve.

Bitcoin árfolyama (elmúlt 1 év)

Ethereum árfolyama (elmúlt 1 év)

Forrás: Worldcoinindex.com

Ezzel együtt a virtuális bányászat is visszaszorulóban van. Ugyanis ilyen összegnél már nem éri meg mindenkinek ezzel foglalkozni. Kínában az eddigi bányász egységek száma stagnálni kezdett. Az egyik legnagyobb videókártya gyártó vállalat, az Nvidia szerint is az idei évben nem lesz felfutása a grafikus vezérlőknek. Nem éri már meg beruházni erős egységekbe, nincs már akkora haszon az egyes virtuális devizákon.

A kriptovaluták körüli őrület lecsengőben van. Viszont a mögötte található blockchain technológiában hatalmas potenciál található. Az élet számos területén alkalmazhatjuk digitális információink biztonságos tároláshoz, megosztásához. A blokklánc több elemből épül, ami elemek tartalmazzák az információt. Így nem egy, hanem több helyen tárolódik. Ennél fogva, ha valaki módosítani akarja az egyik láncszemet, egyből kiderül. A blockchain adatbázis egyetlen tároló helyen sem tárolódik, vagyis a nyilvántartott rekordok valóban nyilvánosak és könnyen ellenőrizhetők. A jövőben szerződéskötésre, pénzügyi műveletek végrehajtásához is használhatjuk a technológiát.

Számos vállalkozásnak fejesítésük egyes szakaszában plusz pénzeszközökre van szükségük. Ehhez külső tőkebevonás vagy akár rövid távú kölcsön szükséges.

A rövid lejáratú hitelek ideális megoldást jelenthetnek arra, hogy segítsék a vállalkozásokat az átmeneti pénzforgalmi vagy likviditási problémáik leküzdéséhez.

Mi az a rövid lejáratú kölcsön?

A rövid lejáratú hitelek szabadon felhasználhatók, különböző összegű és fedezetű pénzkölcsönöket biztosít a vállalkozások számára. Az összege általában 500 ezer forinttól akár 100 millió forint is lehet. A pénzükhöz gyorsan hozzájuthatunk, aminek futamideje általában 1-2 év.

Legelterjedtebb típusa a folyószámla hitelkeret. Ez a hitelkonstrukció könnyen igényelhető, a keret mértékét több tényező befolyásolja (pl.: árbevétel, ingatlanfedezet értéke, stb.). Ezeket a hitelkereteket legtöbb esetben 12 hónapra kapjuk, amit a lejárat előtt újabb 12 hónapra meghosszabbíthatjuk. (Természetesen a bankok a hosszabbítás előtt vizsgálják az elmúlt évi teljesítményt.) A lényege a kihasznált rész után fizetünk kamatot, amikor pénz jóváírás kerül a számlánkra legtöbb esetben betörlesztődik a keretbe (amennyiben kihasznált rész van a kertből). A betörlesztett összeget a továbbiakban újra felhasználhatjuk.

A fedezet szerint két típusra oszthatjuk:

• jelzálog fedezetű és/vagy óvadéki betét
• intézményi garanciakezesség fedezetű

Az első esetben a saját tulajdonunkban álló ingatlant adjuk fedezetként a hitelügylethez. Az utóbbinál viszont egy harmadik fél, egy hitelgarancia vállalat kerül a képbe. Hazánkban két nagy kezességvállaló vállalat található. Egyik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., a másik döntően a mezőgazdasági vállalkozókat finanszírozó Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány.

Az intézményi garanciakezesség nagy előnye, hogy nem szükséges a saját ingatlanunkat bevonni a hitelbe. Kezességvállalási díjért cserébe a vállalat nyújt fedezetet. Ez elsősorban kisebb vállalatoknak nyújt nagy segítséget, akik nem rendelkeznek nagy értékű ingatlanokkal.

A legtöbb hitelintézet változó kamatozással nyújt hiteleket, a folyószámla hitelkeret esetében döntően az 1 havi BUBOR-t alkalmazzák referenciakamatként. A kamatfelár mértéke a vállalkozás minősítésétől függően változik. Jelenleg a piacon 3,5-7% közötti kamattal számolhatunk. De található 10% feletti kamatozású konstrukció is. Ezen felül felszámíthatnak egyéb díjakat, költségeket, úgymint előkészítési díj, szerződéskötési díj, keretbeállítási díj, bírálati díj, stb. Ezen költségek típusa és mértéke bankonként eltérő.

Az utóbbi időben felkapottak lettek a Széchenyi Program folyószámla hitelkeretei. Elsősorban az állami kamattámogatásnak köszönhetően. A támogatás révén szinte 0% körüli kamatot kell fizetni ezen konstrukciók esetében. Itt két termék található a Széchenyi Folyószámlahitel, valamint mezőgazdasági vállalkozóknak az Agrár Széchenyi Folyószámlahitel. A két termék hasonló feltételekkel igényelhető, eltérés a kamatfelárban és az állami kamattámogatás mértékében van. Mindkét konstrukció intézményi garanciakezességgel igényelhető, azaz az esetek döntő részében nem kell ingatlan fedezetet bevonnunk.

Másik, kevésbé elterjedt rövid lejáratú kölcsön a lombard hitel. Ebben az esetben betét vagy értékpapír a fedezet (óvadék). Ez a konstrukciót akkor érdemes választani, ha befektetésünket nem szeretnénk feltörni futamidő alatt. Előnye az alacsony kamat, ugyanis ennek a konstrukciónak legkisebb a valószínűsége, hogy nem tud fizetni az ügyfél. A kamatot a legtöbb esetben minősítés és egyedi ajánlat alapján kaphatjuk.

AZ MNB újabb lépést tett az általa létrehozott Minősített fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) népszerűsítéséhez. Ugyanis megjelent a termék államilag kamattámogatással igényelhető típusa.

Az MFL hitel népszerűsége a kezdetektől magas volt. Előnye a többi termékkel szemben az alacsony kamat és a fix kamatozás. Az igényelt hitelek jelenleg több mint a fele ebbe a kategóriába kerül. A termék kibővítésével ez a speciális családi otthonteremtést támogató hitel esetében legalább a futamidő első 5 évében az adósok helyett az állam fizeti meg az ügyleti kamat egy részét (Amennyiben az előírt feltételek teljesülnek.). A fogyasztóbarát lakáshitelt nyújtó hitelintézetek biztosíthatják a fogyasztók számára, hogy a kölcsön mellé vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást (pl. Családok Otthonteremtési Kedvezménye, CSOK) is igényelhessenek. Egyes kamattámogatott hiteleknél ugyanakkor nem csak opció, hanem kötelező feltétel, hogy a fogyasztó CSOK-ot is igénybe vegyen.

Ha megfigyeljük az elmúlt hónapokat egyre magasabbak a forinthitelek kamatát befolyásoló referenciakamatok a pénz- és tőkepiaci feszültségek erősödése miatt. A kamatperiódusok időtartama jellemzően 3, 6, 12 hónap. A törlesztőrészlet növekedésének mértéke attól függ, hogy a 3, 6, 12 havi BUBOR a hitel referenciakamata. Ezek a mutatók az alábbiak szerint változtak:

• a 3 havi BUBOR a március 8-ai 0,02%-ról máig 0,26%-ra,
• a 6 havi BUBOR a március 6-ai 0,04%-ról máig 0,38%-ra,
• a 12 havi BUBOR a január 26-ai 0,09%-ról máig 0,54%-ra emelkedett.

A 3, 5, 10 éves kamatperiódussal rendelkező lakáshiteleseknek egyelőre nem nagyon van félni valójuk. Ezek a hiteltípusok lehet, hogy az igénylésekor még magasabb kamattal rendelkeznek, viszont pont a fenti gyors emelkedést kerülik el. A hosszabb kamatperiódus alatt előfordulhat növekedés, úgy mint a csökkenés is. A 3, 6, 12 havi kamatperiódussal rendelkezők azonban már megtapasztalhatják a törlesztőrészletük növekedését.

Módosítással próbálja védeni a leendő adósokat az MNB. Az adósságfék néven ismert törvény módosításával a változó kamatozású jelzáloghiteleket akarják visszaszorítani.

Az elmúlt közel egy évben az MNB nagy hangsúlyt fektetett az általa kialakított Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) elterjedéséhez. Ennek a konstrukciója a legtöbb bank esetében 5 és 10 évre fix, ezzel elkerülve egy meredek kamatemelkedést. Ahogy ezt láttuk pár éve a devizahitelesek törlesztőrészletein. Az érdeklődés hatalmas ezen termékek után, jelenleg már több mint az igénylések fele MFL vagy egyéb fix kamatozású hitel.

A fogyasztók védelme érdekében a következő lépésben az adósságfék néven ismert szabályt akarják módosítani idén októberben. Ennek keretében a jelenlegi 50, valamint 60%-os limitet csak a legalább 10 évre vagy végig fix kamatozású jelzáloghiteleknél marad meg. További újítás, hogy az eddigi 400 ezer forintos fizetési határt felemelik 500 ezer forintra. 

A fix kamatozású hitel felé terelést ezzel el tudják érni. Ugyanis ha átlagbérrel számolunk legalább 5, de inkább a 10 évig fix kamatozású hiteltípus választható. Az MNB-nek pont ez a célja, azaz a kiszámítható törlesztőrészlet és a fix kamatozás. Ezzel akár egy hosszabb válság is áthidalható törlesztőrészlet emelkedés nélkül.

Jelenleg a hosszabb periódusú rögzített kamattal kínált hitelek magasabb ügyleti kamattal rendelkeznek, a változó kamatozású hitelekkel szemben. Ez most törlesztőrészletben magasabb összeget jelenthet, viszont hosszú távon átfordulhat.

Ha a nem is közeli jövőbe tekintünk, hazánkban is elkezdik a kamatemeléseket. (Az USA-ban már előrébb járnak, igaz ők hamarabb vitték le alacsony, 0% körüli értékre az alapkamatot. Náluk idén négy kamatemeléssel számolnak.) Magyarországon leghamarabb, az előrejelzések szerint 2019 közepén indulhat el a jegybanki alapkamat emelése. Ez pedig magával vonzza a változó kamatú hitelkonstrukciók törlesztőrészlet emelkedését. Ezért is célszerű a fix kamatot változtatni, ugyanis akár egy százalékpont emelés is 8-10%-os törlesztőrészlet emelkedést hozhat magával.

Sokat hallunk mostanában a Deutsche Bankról, nem épp pozitív teljesítményével kapcsolatban. A költségek csökkentése mait a munkavállalók egy részétől meg kell válniuk valamint egyes üzletágakat valószínűleg el kell adniuk. Ezen felül a S&P is leminősítette őket egy kategóriával.

Azonban a költséghatékonyság nem csak a Deutsche Bankot érinti, csak most rájuk figyelitek fel a legjobban. A Tricumen kutatócég publikációjából kiderül, hogy a nagy francia bankoknak is vissza kellene vágni a költségvetésükből.

A Tricumen kimutatásaiból kiderül a JP Morgan és a Citi a legbiztonságosabb befektetési bankok. A két nagy bank hatékonyság szempontból messze felülmúlja a többieket. Összehasonlításképpen a Deutsche Bank, a SocGen és a BNP a legkiszolgáltatottabbak. Az utóbbi két bank is egyes üzletági költségek csökkentésével valamint munkahelyek redukálásával próbál eredményeket elérni. Közben UniCredit-SocGen összeolvadásról is beszélnek ami mindkét bank szempontjából előnyös lenne. Az UniCredit a 2017-es évben jelentős 14 milliárd eurós tőkeemelést hajtott végre. A francia bankkal való fúzió erősebb befektetési banki és kelet-európai jelenlétet jelentene, míg a SocGen számára ez a lehetőség erősebb pozíciót hozhatna Olaszországban és Németországban, lakossági és vállalati oldalról is.

A JP Morgan és a Citi erősen összpontosít a hatékonyságra. Nagy hangsúlyt fektet a technológia használatára, a "költségek megtartására". Ezt a többi szereplőnek is ki kell használnia. Főleg most, hogy 2018-as év elejétől él a PSD 2 irányelv, mely keretében nem banki vállalatok is beléphetnek a pénzügyi piacra. Ezek az úgynevezett fintech cégek új ötletekkel átformálhatják a piacot. Legutoljára a Credit Suisse kötött egyességet egy külső céggel mely keretében egy online banki felületet alakítanak ahol az ügyfél összes banki terméke látható, beleértve a más banknál vezetett termékeket is.